Croatian(HR)Hungarian (informal)

„Te híd is Vagy, folyó is Vagy, Rajtad mások átkelhetnek” – Agneš Vanilla

A Dráva összeköt bennünket- a testvérvárosi kapcsolatok vázlatos története

Dél- Stájer fővárosa, a szlovén Maribor és Szlavónia fővárosa:Eszék. Testvérvárosok, amelyeket nemcsak a Dráva köt össze

A diplomáciatörténet bölcsője az ókori Hellász, ahol kb.700 görög városállam (polisz) működött. A városok között elsődlegesen katonai szerződések, szövetségek(szümmachiák) jöttek létre, amelyek később vallási tartalommal (amfüktionák) egészültek ki. A városok kötelezték magukat, hogy közösen védik meg a szentélyeket. A kereskedelem fejlődésével létrejött a nemzetközi jog egyik első  intézménye: a proxénosz, amely védte az idegen város polgárát és annak vagyonát a fogadó városban.

A következő fontos állomás a középkor: Itália és Dalmácia városállamai. Ezen belül is kiemelten Velence ,Genova,Milánó és Raguza. Velence egy bizánci uralom alatt lévő kisvárosból évszázadok alatt hatalmas gyarmatbirodalommá nőtte ki magát és városállamként, önálló jogalanyként szerepelt az államközi kapcsolatokban. Sőt a pápaság és császárság konfliktusában is meghatározó erőként vett részt. Amerika felfedezése és a gyarmatosítás után találhatjuk meg testvérvárosi együttműködések újkori gyökereit. Új városok és tartományok jöttek létre (New York, New Amszterdam, Új Granada stb.) az angol, holland és spanyol hódítás eredményeként: nyilvánvalóan az európai városok és tartományok amerikai „klónjaként”. Európában a XVIII.-XIX. században a városállamok jelentősége- különösen az olasz és a német egység létrejöttével - csökkent. A XX. század első felében a Magyarországtól elvett Fiume- Rijeka egy rövid ideig önálló városállamként létezett (Kvarnerói Olasz Régensállam), majd 1945-ig Olaszország része volt. (Rijekának a mai napig nagyon erős olasz kapcsolatai vannak, négy testvérvárossal- Genova, Faenza, Loretto, Este- is kötött együttműködési megállapodást. A XXI. században is léteznek városállamok, amely közül legjelentősebb a földrajzilag Róma részét képező Vatikán, Monaco vagy San Marino.
A testvérvárosi együttműködések az Európai Unió megalakulása óta dominálnak a nemzetközi kapcsolatokban: az Unió ezt prioritásnak is tartja. A francia-német vagy a német-osztrák kapcsolatoknak történelmi gyökerei vannak és a jelenben is számos értéket hordoznak. Magyarországon a helyi önkormányzatok a rendszerváltás után szinte átláthatatlan testvérvárosi kapcsolatrendszert hoztak létre, amelyről a Külügyminisztériumnak sincs nyilvántartása. Könnyen belátható ugyanakkor, hogy pl. a magyar-izraeli kapcsolatokat befolyásolhatja, ha egy magyar település iráni testvérvárosi megállapodást köt…. A jövőben mindenképpen indokolt lenne egy bizonyos állami kontroll a települések nemzetközi kapcsolatai felett…

Felhasznált irodalom : Dr. Bruhács János: Bevezetés a nemzetközi jogba,Pécs 2011

Inkei-Farkas Márton főszerkesztő, HMEP