Croatian(HR)Hungarian (informal)

„Ti si i most, i rijeka si, preko tebe drugi mogu proći - Agneš Vanilla

A SZÍV TÁBORNOKA

There are no translations available.

Délvidéken, a Szabadkai 6-ik Gyalogezredben kezdte meg katonai pályafutását Vitéz nagybaczoni Nagy Vilmos (1884-1976) vezérezredes, a Kállay-kormány honvédelmi minisztere Nagy Vilmos kiváló katona volt, a Ludovika és a Vitézi Rend büszkesége de rossz politikus. „Rossz”, amiért nem tudott hazudni-taktikázni, hagyta magát a szélső- jobboldali ellenzéktől kompromittáltani, nem voltak kezében aduászok. Miniszterként lemondásra kényszerítették: hazaárulással vádolták majd félreállították, a nyilasok csaknem kivégezték. Később a kommunisták mindenétől, még a nyugdíjától is megfosztották, rendes állása sem lehetett. Számomra Ő mégis az igazi magyar katona, parancsnok és hazafi : őszinte, élő és cselekvő hitű keresztény. Az egyetemes erkölcsi normákat követte, a klasszikus protestáns etikát, amely szerint minden ember Isten képmása és az emberi méltóságot minden körülmények között tisztelni kell. 1942-43 csikorgó telén, az orosz fronton nagyon sok zsidó származású munkaszolgálatos a szív tábornokának köszönhette az életét: honvédelmi miniszterként elrendelte, hogy megfelelő ruházatot és élelmet kell biztosítani a nem katonai alakulatok tagjainak is. A testi fenyítést eltörölte, valamint vizsgálatokat indított az indokolatlan kegyetlenkedések miatt. Ezért mondta Róla a Vitézi Rend alapítója, Vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó azt, hogy Nagy Vilmos „Ember maradt az embertelenségben”. Nagybaczoni Nagy Vilmos 1965-ben, még életében és a magyarok közül elsőként kapta meg a Jeruzsálemi Jad Vasem Intézet „Világ Igaza „kitűntető címét. 92 évig élhetett, talán kárpótlásul is a sok szenvedésért, meghurcoltatásért. Istent dicsőítve ment át egy másik, jobb világba. Nagy Vilmos Erdélyben, székely református köznemesi családban született. Szülei Nagybaconból Szászvárosba költöztek- miután édesapját elveszítette. Az alsóbb iskoláit is itt végezte, majd jeles eredménnyel érettségizett a Szászvárosi Kun Kocsárd Református Líceumban. Béla bátyjával együtt - aki később maga is híres katona, tábornok lett - a Magyar Királyi Ludovika Akadémiára kerültek, ahol Vilmos 1902 és 1905 között tanult és évfolyamelsőként végzett. A szabadkai városháza A fiatal hadnagy Délvidéken, Szabadkán kezdte el a katonai szolgálatát. Megnősült, gyermekei születtek majd a Magyar Királyi Honvédség kötelékéből Bécsbe ment és 1912-ben elvégezte a Bécsi Katonai Akadémiát is. Az Osztrák-Magyar Monarchia a végnapjait élte, bár erre akkor még nem gondolt senki. Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége meggyilkolása után, 1914 nyarán kitört az első világháború. Nagy Vilmos csapattisztként igazán kitűntette magát: a szerb fronton és Kárpátalján is minden jelentősebb ütközetben részt vett és a 3-ik osztályú hadi díszítményes katonai érdemkereszt kitűntetésben részesült. A frontszolgálatok közben és a háború végén is a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott. 1918/ 19- ben mint esküt tett katonatiszt az ország területi védelmét tartotta elsődlegesnek, ezért a Vörös Hadseregben is harcolt. A vörös terror brutalitását azonban mélységesen ellenezte. A Szegeden megalakuló Nemzeti Hadsereg számított Nagy Vilmosra, mint magasan képzett. harcedzett és nem utolsósorban ezektől az időktől fogva a hadtudománnyal is foglalkozó tisztre. 1923-ban a Kormányzó vitézzé avatta az akkor 39 éves alezredest. 1925-től már ezredes, majd 1934-ben vezérőrnaggyá nevezték ki. Az évek alatt kiteljesedett hadtudományi munkássága is: a csapattestek mozgásáról több tanulmányt írt. Nagy Vilmos ebben az időben mutatott rá, hogy egy eljövendő háborúban az a hadsereg lesz a győztes, amely gyorsan tud pozíciót váltani, felmérve saját stratégiai helyzetét és a defenzíva helyett meglepetésszerű offenzívába kezd. 1940-ben az I. magyar hadsereg parancsnokává nevezték ki, egyben vezérezredes rendfokozatot kapott. A második bécsi döntés után, Észak Erdély visszafoglalásakor a hadsereg élén, lóháton vonult be Marosvásárhelyre, ahol az erdélyi magyarok szabadítóként tekintettek rá. Ez volt élete talán legnagyobb pillanata katonaként: újra átölelhette székely testvéreit. Nagy Vilmos tisztességéhez akkor és később sem fért kétség, Saját kiváló képességei és eredményei alapján túl magasra jutott, s ez bizonyos politikai köröket rendkívüli módon zavart. 1941-ben a németbarát Werth Henrik vezérkari főnök elérte Nagy Vilmos tábornok nyugállományba helyezését. Ekkor a gazdasági életben vállalt szerepet, rövid ideig a Dunai Repülőgépgyár igazgatótanácsi elnöke volt. A politikai helyzet változása hozta újra helyzetbe a szív tábornokát: a Kállay Miklós miniszterelnök vezette kabinetben olyan hadügyi- honvédelmi miniszter kellett, aki jó kapcsolatot ápol az angolszász körökkel, elítéli a náci és nyilas politikát és a gazdasági élet zsidó és nem zsidó vezetői előtt is tekintéllyel rendelkezik. A miniszter és tábornok Nagy Vilmos vezérezredes 1942.szeptember 21. és 1943. június 12. között volt a Magyar Királyság honvédelmi minisztere. Az egyre erősödő antiszemitizmus idején volt bátorsága a Parlamentben kijelenteni: „ A honvédelemben nem ismerek fajokat, felekezeteket, csak jó és rossz katonákat”. Saját miniszteri tevékenységéről később így írt: Megszüntettem a munkásszázadok fogolyként való kezelését. Elrendeltem, hogy a betegeket és szolgálatra alkalmatlanokat azonnal le kell szerelni. Megköveteltem, hogy a munkaszolgálatosok ellátása megfelelő legyen… eltiltottam a rossz bánásmódot és a testi fenyítést. A legszigorúbb vizsgálatot indíttattam, majd súlyos büntetéseket szabattam ki azokra, akik a munkásszázadok embereivel brutálisan bántak, azokat bántalmazták, ütötték-verték vagy – megzsarolták. Ezek az intézkedések azonban a minisztérium tisztikarának egy részében igen nagy ellenszenvet váltottak ki irányomban. Ezek az urak egyetértettek a nyilasokkal.” Muszosok Minisztersége ideje alatt semmisült meg a Don kanyarnál csaknem teljesen a vitéz Jány Gusztáv vezérezredes által vezetett 2. magyar hadsereg. Emiatt Nagy Vilmost is egyre erősödő politikai támadások érték: a nyilas országgyűlési képviselők interpellálták, zsidó bérencnek kiáltották ki, maga Hitler is a felmentését követelte. A kormányzó végül is ezt megtette, azonban nem sejthette, hogy a nácik és nyilasok hamarosan az „ő fejét is követelni fogják.” A nyilas hatalomátvételt követően Nagy Vilmost letartóztatták, majd Sopronkőhidára hurcolták. Minden bizonnyal az Égiek mentették meg a kivégzéstől, mert a nyilas törvényszék a legdurvább vádakkal halálra ítélte, de az ítéletet már nem volt idejük végrehajtani. A szív tábornokát Bajorországban érte a világháború vége és onnan jött haza a Honvédelmi Minisztérium segítségével. Az 1945 és 1951 közötti időszakban mint volt ludovikás tiszt rendszeridegennek számított. A nyugdíját is megvonták, így a magasan képzett tábornok és egykori államférfi a Pilisi Erdőgazdaságban kertmunkásként dolgozott. Nagy Vilmos ekkor sem adta fel. A hite olyan tartást adott neki, amely jóval a természetes körülményei fölé emelte őt. Imádkozott és igyekezett túlélni mindent. Aztán lassan jött a változás. Egykori gimnáziumi osztálytársa, a román államfő, Petru Groza közbenjárására visszakapta nyugdíját és még ki is utazhatott Romániába, az egykori kedves Erdélyországába az érettségi találkozójukra. Izrael állama is kitűntette 1965-ben. Vitéz nagybaconi Nagy Vilmos, a szív tábornoka 1976-ban hunyt el Piliscsabán, ahol ma utca őrzi az emlékét. S Karácsony közeledtével őrizze most minden magyar vitéz és hivatásos katona , az egykori munkaszolgálatosok leszármazottai, idős és fiatal: mindenki aki az életet és a hazáját szereti. Vitéz Inkei-Farkas Márton Barcs, 2019. december 6. Felhasznált irodalom: Nagybaconi Molnár Ferenc: Vitéz Nagybaconi Nagy Vilmosra emlékezünk, 2010 Háromszék magazin és ua. szerző egy elfelejtett tábornok, Nagybaconi Nagy Béla, Erdély ma, 2015. február 23. Országgyűlési Almanach 1939-1944, szerk: Haeffler István The rigthteous among the nations – Jad Vasem 2012. február 20. Wikipedia, Nagy Vilmos (katonatiszt)