Croatian(HR)Hungarian (informal)

„Ti si i most, i rijeka si, preko tebe drugi mogu proći - Agneš Vanilla

A horvát-magyar államközösség (1091-1918) Magyarország Alaptörvényében

There are no translations available.

Magyarország Alaptörvényét, az ún. Húsvéti Alkotmányt az Országgyűlés 2011. tavaszán fogadta el.  A díszes kiadvány melléklete tartalmazza a Magyar Alkotmány Előképeit: azokat az alkotmányerejű törvényeket, amelyek Magyarország közjogi berendezkedését alapvetően meghatározták. Ezek között előkelő helyen szerepel a horvát-magyar államközösséget létrehozó Pacta Conventa is, amelyről Könyves Kálmán király kötött megegyezést a horvát nemesekkel.

 

A horvát-magyar állami kapcsolat szimbolikus, a külvilág számára is megragadható ábrázolását a Középcímerben láthatjuk. A Magyar Középcímer nagypajzsának jobb felső részén Dalmácia címere látható: kék mezőben három, aranyszínű koronás leopárdfej (oroszlánfej).
Alatta egy kék mezejű címer látható, melynek felső részén egy (változó színekben feltüntetett) csillag van, közepén pedig ezüst hullámos ikerpólya közt vörösben futó vagy ugró, természetes színű nyest,Szlavónia     címere.
A nagypajzs alsó részén, vörös háttér előtt látható egy sziklán álló, fekete kétfejű sas, mely mindkét fejével balra néz, míg bal lábát egy korsón tartja, amiből ömlik a víz, a szikla alatt elterülő tengerbe. A kétfejű sas fölött császári korona lebeg. Ez Fiume címere.
A magyar koronához való tartozás egyben felelősséget is jelentett a mindenkori királynak. Biztosítania kellett Horvátország jogait és alkotmányos szerveinek működését. Ki kellett neveznie a horvát bánt és a Sabor hatásköreit is tiszteletben kellett tartania.
A történelmi államközösség, perszonálunió véget ért, de a szomszédos, független demokratikus államok közötti érdekközösség a mai napig fennáll. Az Európai Unióban Horvátországnak lesz  lehetősége arra, hogy érdekei védelmében Magyarországgal közösen lépjen fel.


Forrás: Magyarország Alaptörvénye c.kiadvány