Croatian(HR)Hungarian (informal)

„Te híd is Vagy, folyó is Vagy, Rajtad mások átkelhetnek” – Agneš Vanilla

Velünk élő hagyományok

Egy néhány éves gyermek örül, ha színes ruhát vehet fel és a felnőttekkel együtt fényképezik. Még nem tudja, hogy az általa viselt ruhadarabok üzenetet hordoznak a mai kor számára: a magyarországi horvátok ragaszkodását hitükhöz,évszázados szokásaikhoz, ha- gyományaikhoz. A Dráva-mente a XVIII. században települt be katolikus horvátokkal a legtöbb település, vagy vegyes lakosságúvá vált az 1900-as évek elejére, vagy legalábbis asszimilálódott.

Persze vannak kivételek, ilyen Lakócsa és környéke, amelynek lakói máig őrzik horvát nyelvüket, az 1950-es évek közepéig pedig még viseletében, szokásaiban, egyszóval egész folklórjában is megnyilvánult a nemzetiségi hovatartozás - írja tanulmányában Hauptmann Gyöngyi. Sarosácz György neves néprajzkutató és múzeumigazgató nevéhez fűződik a „délszláv" szóhasználat kritikája és a horvát etnikai csoportok rendszerezése, megjelölve azok területi elhelyezkedését is. Könyvéből vett rövid idézet: „... a hazánkban élő horvátokra, szerbekre és szlovénekre gyakran használt délszláv elnevezés hibás, mert ilyen nemzetiség vagy népcsoport a valóságban nincsen. Ez a megjelölés a szláv népek elhelyezkedésére utal. Számuk a becslések szerint kb. 90 ezer horvát, 5 ezer szerb és 5 ezer szlovén. Az itt élő horvátok és szerbek újabb betelepülők, csak a szlovének élnek itt a VI. századtól a manapság is lakott vidéken. Egyedül a horvátok alkotnak több népcsoportot, ezek: a bunyevácok, a sokácok 4 etnikai csoportja (a bácskai sokácok, a falusi sokácok, a Dráva-menti sokácok, a mohácsi sokácok) és a bosnyákok." A Dráva menti horvátok túlnyomó többsége Hercegovinából származik, és többnyire a horvát što nyelvjárás "e"-zős formáját. beszélik.