Croatian(HR)Hungarian (informal)

„Te híd is Vagy, folyó is Vagy, Rajtad mások átkelhetnek” – Agneš Vanilla

IPA után jön az ERFA- Beszélgetés a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség programmenedzserével

Végéhez közeledik az IPA program, de Horvátország jövőre várható csatlakozása után az ERFA finanszírozású közös projekteknek nyílik új lehetőség. A határmenti önkormányzatok együttműködéséről, az eddigi eredményekről és a jövőbeni utakról beszélgettünk Kovács Évával, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség  Irányító Hatóság programmenedzserével.


Az IPA program főleg a délvidéken ismert és évek óta közös együttműködési lehetőséget nyújt magyar és horvát partnereknek. Mi az IPA fő küldetése?


Az IPA (Instrument for Pre-accession Assistance) egy előcsatlakozási alap, amely az Európai Unió 2007 és 2013 közötti tervezési időszakában a korábbi előcsatlakozási eszközök (PHARE, CARDS) szerepét viszi tovább. Az IPA öt komponensen keresztül nyújt társfinanszírozást a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok pályázóinak uniós projektjeihez, a komponensek egyike pedig kifejezetten a határon átnyúló együttműködéseket támogatja. Célja a jószomszédi viszony erősítése, a stabilitás, a biztonság és a fellendülés előmozdítása a résztvevő valamennyi ország kölcsönös érdekében, valamint a harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődés támogatása. Az egymással szomszédos országoknak a támogatás megszerzéséért közös tervezéssel elkészített programdokumentumokat kellett benyújtaniuk az Európai Bizottsághoz, ilyen közös programozást követően került elfogadásra a Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program is 2008. március 13-án. A Program két prioritást (1. Fenntartható környezet és turizmus, 2. Együttműködő gazdaság és közösségek közötti emberi erőforrás-fejlesztés) és ezeken belül számos intézkedést tartalmaz, amelyek keretében magyar és horvát szervezetek által alkotott partnerségek pályázhatnak európai uniós forrásra, illetőleg kapcsolódó kormányzati társfinanszírozásra.

Mekkora apparátussal működik a Program? Milyen szervezeti keretek között?


A Program megvalósításában nemzeti szintű és közös szervek egyaránt részt vesznek. A Program Irányító Hatósága Magyarországon működik a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség keretében, míg a Nemzeti Hatóság feladatát a regionális fejlesztésért és az EU támogatásokért felelős horvát minisztérium látja el. A pályáztatással, valamint a nyertes projektek felügyeletével kapcsolatos napi szintű feladatokat a Közös Technikai Titkárság látja el, az egyes projekt partnerek költségeinek elszámolhatóságát pedig mind magyar, mind horvát oldalon az első szintű ellenőrzést végző szervezetek vizsgálják. A Közös Technikai Titkárság budapesti székhellyel és nyolc (magyar, illetve horvát állampolgárságú) kollégával látja el munkáját, amelyet az Eszéken (Osijek) működő Információs Pont munkatársa is támogat. Az Irányító Hatóságnál pedig egy programmenedzser, valamint (munkaidejének egy részével) egy szabálytalanságfelelős és egy pénzügyi menedzser dolgozik a Programon.


Az IPA működési területe (Magyarországon Baranya, Somogy és Zala megye, Horvátországban a 4 határmenti megye) az Európai Unió értelmezésében egy régiót alkot. Mennyire valóságos ez a besorolás?


A határon átnyúló programok gyakran felülírják a résztvevő országok hagyományos területi (regionális) beosztását. Magyar-horvát viszonylatban ez azt jelenti, hogy a dél-dunántúli régió részét képező Tolna megye helyett a Program a nyugat-dunántúli Zala megyét vonja be az együttműködésbe. Hasonlóképpen a határ túloldalán a programterület mind közép-horvátországi, mind kelet-horvátországi megyéket magába foglal. A támogatásra jogosult terület kijelölésekor a bevont területi egységek határmenti fekvése a fő szempont, amely földrajzi elhelyezkedés számos közös jellemzővel jár együtt. Saját országában a programterület mindkét része perifériás helyzetű, és a határátkelők ritkás elhelyezkedése miatt a határ átjárhatósága nem megfelelő. A gazdasági, munkaügyi, társadalmi mutatók mindkét oldalon hasonlóak, ahogy a potenciális kitörési pontok (például a nem kellően kiaknázott turisztikai lehetőségek) is, így a Programban résztvevő megyék számos tekintetben valóban közös térséget alkotnak.


Az IPA 2007-től működik és 2013-ig tart ez a fejlesztési időszak. Ez a periódus egybe esik Horvátország várható uniós csatlakozásával. Az integráció után milyen új lehetőségek nyílnak a határmenti együttműködések területén?


A határ fokozatosan megvalósuló teljes átjárhatósága mindenképpen meg fogja könnyíteni az együttműködést, új tématerületekre is kiterjesztve azt. Az eddigi közös fejlesztések, valamint a mostani Program eredményeinek továbbviteléhez egy újabb határon átnyúló program is hozzá fog járulni, amely Horvátország teljes jogú taggá válását követően immár nem IPA, hanem ERFA finanszírozású program lesz. A 2014 és 2020 közötti időszak közös tervezési munkálatai magas szintű találkozókon keresztül már meg is kezdődtek, és a programozás minden bizonnyal építkezni fog az eddig megvalósult magyar-horvát határon átnyúló fejlesztési programok tapasztalataiból is. Várhatóan a jövőben is előkelő helyen szerepel majd a viszonylag érintetlen természeti környezet adta lehetőség a turizmus bizonyos ágainak közös fejlesztésére, amivel a határon átnyúló régió új szereplőként jelenhet meg a hazai és nemzetközi piacokon egyaránt. Ezen kívül fontos még utalni az élénk kulturális kapcsolatokra is, amelyekre építve számos ún. emberek közötti (people-to-people) projekt került megvalósításra már a jelen programidőszakban is. Ezeknek a személyes és civil szervezetek közötti kapcsolatoknak a további fejlesztése és támogatása elengedhetetlen előfeltétele a határ két oldala közötti további közeledésnek.


Az önkormányzatok fontos partnerei az IPA programnak és számos közös fejlesztés valósult meg az évek során. Melyek az IPA önkormányzati tapasztalatai?


A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program deklaráltan a non-profit pályázói kör számára nyújt támogatást, és ennek a célcsoportnak az önkormányzatok kiemelten fontos tagjai. Az eddig lebonyolított pályázati felhívásokban is előkelő helyen szerepeltek a magyar és horvát önkormányzatok mint pályázók, de minden bizonnyal fontos szerep fog jutni nekik a tavaly megnyílt és jelenleg értékelés alatt álló harmadik pályázati felhívás támogatott projektjeiben is, amely felhívás első ízben nyitotta meg a pályázó partnerségek előtt a Program közös turizmus-fejlesztési forrásait. Fontos számunkra, hogy – a gyakran nehéz anyagi helyzet ellenére – számos önkormányzat vesz részt határon átnyúló projektekben, ezzel is nyomatékot adva az együttműködés fontosságának. Szerencsére a részvételi kedvet a Programra irányadó kedvező támogatás-intenzitás is erősíti, amelynek köszönhetően magyar önkormányzatok 5%, horvát önkormányzatok pedig 15% saját hozzájárulás biztosítása mellett tudnak közös fejlesztéseket megvalósítani. A tapasztalatok szerint az önkormányzatok a partnerkereső fórumaink és egyéb információs célú rendezvényeink gyakori résztvevői, és az általuk mutatott aktivitás a benyújtott pályázatok között (továbbá a nyertes projektek között) is rendre tükröződik.

 

A magyar és horvát testvérvárosi kapcsolatokat az IPA program is generálta. Kimutatható, hogy főleg 2009-től a közös projektek hoztak közelebb magyar és horvát településeket (pl. Hévíz- Grad Cazma, Kaposvár-Koprivnica). Mi erről a véleményük?


A Program számára külön öröm, ha olyan kapcsolatok kialakulásához és megerősödéséhez tud hozzájárulni, amelyek egy-egy konkrét projekt megvalósításán túlmutatnak, és hosszabb távon megalapozzák két település együttműködését. Az említetteken felül hagyományosan jó a kapcsolat Mohács és Pélmonostor (Beli Manastri), Barcs és Verőce (Virovitica) vagy Pécs és Eszék (Osijek) között, és ezek a partnervárosok a határon átnyúló program pályázati felhívásain is rendre megjelennek különböző közös fejlesztésekkel és együttműködésekkel. A Program szellemével összhangban a jövőben is támogatjuk a saját eszközeinkkel és lehetőségeink szerint a már működő partnerségek továbbvitelét, valamint új együttműködések létrejöttét. Amivel az intézményrendszer hozzá tud járulni a partnervárosi kapcsolatokhoz, azt a segítséget a jövőben is feltétlenül megadjuk.

Magyarország déli része (lásd: Ormánság) és Horvátország északi része hasonló problémákkal küzd. Magas a munkanélküliség, nehéz a közlekedés, az itt élő emberek egy része azt érezheti, hogy el van zárva a külvilágtól. Hogyan tud ezen a helyzeten az IPA program segíteni?


Fontos előrebocsátani, hogy a határon átnyúló együttműködési programok általában nem rendelkeznek olyan költségvetéssel, amelyből nagy léptékű infrastrukturális fejlesztések megvalósíthatók lennének. Ezek a programok abban tudnak segíteni, hogy a határ két oldalának szereplői között meginduljon egy olyan közös gondolkodás, amely közös igényfelmérésen és közös tervezésen keresztül oda vezethet, hogy megszülessenek bizonyos ágazati vagy területi szintű döntések, amelyeknek folyományaként a további fejlesztések a határmenti régió javát szolgálva valósulhatnak meg. Míg az infrastrukturális fejlesztésekre a határon átnyúló programok általában csak közvetett módon tudnak hatni, addig más a helyzet például a munkaerő-piaci intézkedések terén. Munkaügyi központok például ki tudnak alakítani közös projektek keretében olyan közös kurzusokat, amelyeket aztán a támogatás segítségével bizonyos célcsoportok bevonásával a gyakorlatban is oktatni tudnak. Elmondható tehát, hogy míg a Programnak sajnos nincs eszköze nagyméretű infrastrukturális beruházások finanszírozására, addig helyi jelentőségű, de kisebb léptékű építési projektelemek támogatására viszont nyílik lehetőség – a projekttevékenységek azon rendkívül széles köre mellett, amelyek nem járnak építéssel.


Melyek az IPA program legnagyobb eredményei?


A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program az eddig lezárult két pályázati felhíváson keresztül már 101 közös projektet támogatott, illetve támogat, a harmadik pályázati felhívás jelenleg értékelés alatt álló pályázatai közül pedig idén újabb projektek indulhatnak el, ezúttal már a közös turisztikai fejlesztések területén is. Mivel nehéz egyes projekteket kiemelni, minden kedves érdeklődőnek a figyelmébe ajánljuk a Program hivatalos honlapján megtalálható projekt adatbázisunkat, amely a következő linken érhető el: http://www.hu-hr-ipa.com/en/funded-projects. Az olvasó itt különféle keresési szempontok alapján (pl. pályázati felhívás szerint, megyei bontásban stb.) válogathat a megvalósult vagy megvalósítás alatt álló projektek és a róluk rendelkezésre álló alapvető információk között.

Köszönjük a beszélgetést!

Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Budapest