Croatian(HR)Hungarian (informal)

„Te híd is Vagy, folyó is Vagy, Rajtad mások átkelhetnek” – Agneš Vanilla

„Horvátország jól teljesít!”- Beszélgetés dr. Iván Gáborral, Magyarország zágrábi nagykövetével

Magyarországot és Horvátországot 1000 éves közös történelem, közös harcok és közös sikerek kapcsolják össze. Az évszázadok során mindkét nemzet hatott a másikra.  Uniós csatlakozás,állami és önkormányzati diplomácia, infrastruktúra, kisebbségek és turizmus- fontos kérdések két ország között.

Nagykövet úr  Ön szerint ma- 2012-ben- melyek a legfontosabb kapcsolódási pontok a két ország között?

A közös múlt és a hagyományok széles körben ismertek. Gazdag kapcsolatrendszer köti össze a két országot, mégis azt gondolom, hogy  mostani magyar-horvát kapcsolatokat a jelen és a jövő közvetlen feladatai határozzák meg. Ezek közül elsőként a regionális együttműködést említeném. Horvátország regionális szereppel rendelkezik a Nyugat-Balkánon, a Dél-kelet Európai Régióban: e földrajzi helyen válik az Európai Unió tagjává. Ebben a régióban Magyarország és Horvátország érdekei egybeesnek és egymást erősítik. A másik jelentős tényező az a történelmi út, amely Horvátországot Közép-Európához köti. Az Európai Unióban Horvátországnak lehetősége lesz önállóan illetve Magyarországgal közösen is érdekei érvényesítésére.

Lehet-e mondani, hogy Magyarország szomszédjai közül Horvátországgal ápolja a legjobb kapcsolatot?


Én nem lennék olyan bátor, hogy kijelentsem: melyik szomszédos országgal van a legerősebb kapcsolatunk. Inkább azt mondanám, hogy Horvátországgal nagyon erős kétoldalú kapcsolatrendszerrel rendelkezünk. 6 kétoldalú megállapodás alkotja e stratégiai együttműködést. Talán az energiapolitika területén sikerül ezt legjobban megvilágítanom. A két ország kötelezettséget vállalt arra nézve, hogy vészhelyzet esetén egymás rendelkezésére bocsájtják energia tartalékukat. Ez rendkívül hasznos és baráti mindkét ország számára. Az elmúlt tél rendkívül hideg volt Horvátországban és befagytak a gázvezetékek. Ekkor a magyar-horvát gázvezetéken keresztül másfél –két órán belül  sikerült Magyarországról Horvátországba gázt szállítani. Ennek a távoli jövő szempontjából is nagy jelentősége van: megmutatta, hogy a két ország vészhelyzet esetén képes egymás segítségére sietni.

 

A rijekai kikötő


Az infrastruktúrához kapcsolódva: május elején Zoran Milanovic’ horvát miniszterelnök Budapestre látogatott és egy sajtótájékoztatón lehetséges együttműködési területként a rijekai-fiumei kikötőt említette. Mi erről Nagykövet úr véleménye, tekintettel arra, hogy a kikötő a XIX. század végén  magyar állami pénzből épült és a mai napig Baross Kikötőnek nevezik?


A rijekai kikötő ügye tágabb értelmezésben merült fel. Több elemet tartalmaz. Az egyik a cseppfolyós földgáz gyártása Rijekában, amely területen a horvát kormány elkötelezett és a magyar kormány is kifejezte érdekeltségét. Magyarországon keresztül a cseppfolyós földgáz Szlovákiába, vagy akár Lengyelországba is eljuthat. A másik a valóban a rijekai kikötő ügye. A horvát kormány elkötelezett a Budapest-Zágráb-Rijeka vasútvonal fejlesztésében és ha a sínpálya a tehervonatok számára is járható lesz, akkor valóban érdemes a kikötőről tárgyalni, hiszen a magyarországi árúk lejuthatnak az Adriára és onnan tovább a világ többi részébe.


Tavaly decemberben írta alá Jadranka Kosor ügyvezető miniszterelnök a horvát csatlakozási szerződést Brüsszelben, amelyet a választópolgárok  a 2012. január végi referendumon erősítették meg. Hogyan is áll Horvátország az uniós csatlakozással?


Horvátország időarányosan jól teljesít. Nem látok különösebb problémát a felkészülésben. 2013.július 1—jén európai uniós tagállam lesz. A politikai intézményrendszer átalakítása és az uniós jogharmonizáció megteremtése azonban folyamatos feladatot jelent. A közelmúltban az Európai Unió illetékes bizottsága azt állapította meg, hogy Horvátország a megfelelő ütemben halad. Ugyanakkor több feladatot is előírt: az igazságszolgáltatás területén, a jogérvényesítésben , a korrupció elleni harcban illetve a kisebbség politikában. Fontos kiemelni, hogy a politikai érdek mellett van egy erős lakossági érdek is az uniós csatlakozás mellett. A horvátok hosszú évek óta kapcsolatban vannak Németországgal, Ausztriával: jelentős a külföldi munkavállalók száma. Horvátország a középkortól ugyanahhoz az európai családhoz tartozott, mint Magyarország, így a csatlakozás régi európai értékekhez köti szomszédunkat is.  Ugyanakkor Horvátország egy patrióta ország és itt helyben is meg kell érteni, hogy az Európai Unióban a nemzeti szuverenitását más tagállamokkal közösen kell majd gyakorolnia.

 


Horvátországnak Szlovéniával illetve a Duna mentén Szerbiával szemben területi vitái vannak, amelyek esetleg lassíthatják a csatlakozási folyamatot.


Ezek nem jelentősek és megoldhatók. Szlovénia mint volt Jugoszláv tagállam a kezdettől fogva igényt tartott a tengerhez való kijutáshoz, amely meg is valósult: Isztria mentén néhány sziget képezi a vita tárgyát. Ez azonban nem okoz fennakadást a két ország napi kapcsolatában.

Horvátországban 10 ezer főt is meghaladja a magyar kisebbség száma. Melyek a legfontosabb tudnivalók a magyar közösségről?


A tíz évvel ezelőtti népszámláláson 16500 magyart vettek nyilvántartásba. Tavaly volt egy újabb népszámlálás, amelynek az adatait még nem ismerjük. A Horvát Statisztikai Hivatal idén nyárra ígérte a népszámlálási eredmények nyilvánosságra hozatalát. Látni kell, hogy létezik egy asszimilációs folyamat. Vannak olyan magyarok, akik jobbnak látják, hogy gyermekük horvát iskolába járjon, horvátul beszéljen, mert így nagyobb lehetősége lesz az érvényesülésre. Értem ezeket a szülőket, ugyanakkor Horvátországban a nemzeti kisebbségek jogai megfelelőképpen biztosítottak: senkit nem érhet hátrány  nemzeti kisebbséghez való tartozásuk miatt. A magyarok jelenléte Eszék-Baranya, Vukovár-Szerém, és Bjelovár megyékben a legjelentősebb. Itt Zágrábban szintén van magyar közösség sőt a tengerparton is: Isztrián, Rijekában és Splitben.

 

Magyarok Vukovárban


A közelmúltban egy ellenzéki párt több parlamenti kérdést is feltett  Martonyi János külügyminiszternek a régi-új horvátországi magyar képviseletekkel kapcsolatban. Az egyik a történelmi Fiumei-Rijekai Magyar  Konzulátus ügye, a másik az Eszéki Főkonzulátus újranyitása. Mi erről Nagykövet úr véleménye?


A képviseletek nyitása politikai kérdés, amelynek jelentős költségvetési vonzata van. Az Eszéki Főkonzulátus újranyitására megvan a kormány szándéka, remélem,hogy belátható időn belül meg is fog valósulni. Eszék minden tekintetben fontos, gazdasági és infrastrukturális központ. Jelenleg a zágrábi konzul jár ki Eszékre illetve nyáron a tengerpartra Splitbe is, de a távolság óriási. Személy szerint kívánatosnak tartanám, ha minden jelentős horvát városban lenne magyar konzulátus.

 

Eszék, a Dráva partján


A Fiumei-Rijekai Magyar Konzulátus megnyitását a magyar történelmi szálak, az ott élő magyar kisebbség száma és aktivitása, valamint a nyári turizmus is indokolttá teheti.


Jelenleg a napi ügyek száma nem indokolja a Rijekai Magyar Konzulátus megnyitását, de azok a jelentős infrastrukturális kérdések, amelyekről beszéltünk- rijekai kikötő, vasút- a jövőben politikai szintre emelhetik a kérdést. Nagyon jó kapcsolatunk van a Rijekai Városi Önkormányzattal.

 

Emléktábla a rijekai kikötőben

 

Magyar és horvát önkormányzatok között erős az együttműködési szándék: közel 50 testvérvárosi és 100 testvérközségi szerződésről tudunk. Ez a nyilvántartás nem teljeskörű. Mi Nagykövet úr véleménye az önkormányzati kapcsolatokról?

Nagyon fontosnak tartom a városok közötti együttműködést, melyekre a Külügyminisztériumnak is van rátekintése. Vannak olyan testvérvárosi kapcsolatok, amelyek nagyon erősek, és vannak, amelyek ideiglenesen szünetelnek. Látni kell, hogy igazán e kapcsolatok révén van lehetőség egymás kultúrájának, szokásainak és nem utolsósorban konyhájának  megismerésére. A magyar és a horvát kontinentális konyha nagyon hasonló. Az állami diplomáciának nincsenek eszközei arra nézve, hogy hogyan fejlesszünk egy települést, vagy mi a legfontosabb egy helyi közösségnek. Ez tehát csak az önkormányzatok közötti kapcsolatrendszerben, a hétköznapok során mutatkozhat meg: a tapasztalatok kölcsönös átadásában. A Nagykövetséghez is érkeznek testvérvárosi megkeresések és jó kapcsolatunk van horvát polgármesterekkel is. Egy kis nehézséget okoz a közvetítésben, hogy horvát tengerparti városok  a dimenziójuknál csak jóval nagyobb településsel kívánnának kapcsolatba lépni. Magyar és horvát városok jellemzően közvetlenül állnak kapcsolatban egymással, a mai világ egyszerű kommunikációs lehetőségeit kihasználva.

 

Nagykövet úrral, Zágráb,2012.június 12.

 

Ha Horvátország akkor Adria. Mi magyarok mindig is szívesen jöttünk a tengerhez. A gazdasági válság hogyan érintette a horvát tengerpartot?


Túl vagyunk a visszaesésen. Tavaly a látogatók száma ismét emelkedett és elérte az egy-két évvel ezelőtti szintet. Várhatóan idén is körülbelül 300 ezer magyar jön el a tengerhez.Horvátország szállás. A vendégéjszakákat tekintve ötödikek vagyunk az országok között és az a tapasztalatom, hogy a horvátok szívesen látják a magyar nyaralókat. A magyar információs anyagok, kétnyelvű táblák területén is van egy jelentős előrelépés pl. Splitben.

 

Opatija


A két ország közötti turizmust hogyan lehetne kétirányúvá, kölcsönössé tenni? Gondolok  itt arra, hogy a például a Balatonhoz illetve a Dél-dunántúli Régióba invitálnánk a horvát vendégeket.


A Magyar Turizmus Zrt. a közelmúltban megjelent Horvátországban, hogy népszerűsítse a magyar kínálatot. Azt gondolom, hogy a Balaton sekély, homokos partjával vonzó lehet a kisgyermekes horvát családoknak is. A termálvíz szerelmeseinek is európai színvonalú szolgáltatásokat tudunk nyújtani. A horvát médiákban sokkal erőteljesebben kellene bemutatni Magyarországot, mert az átlag horvát nem sokat tud lehetőségeinkről. Ez természetesen költségvetési kérdés is. A Nagykövetség kapacitásához mérten mindent megtesz Magyarország népszerűsítésére.

 

Közösségi helyiség Vinkovciban


Nagykövet úr köszönjük a beszélgetést és munkájához további sikereket  kívánunk!


Inkei-Farkas Márton főszerkesztő, HMEP