Croatian(HR)Hungarian (informal)

„Te híd is Vagy, folyó is Vagy, Rajtad mások átkelhetnek” – Agneš Vanilla

Rijeka nyitott, sokszínű város!-beszélgetés Vojko Obersnellel, Rijeka polgármesterével

Fiume – horvát nevén Rijeka (jelentése:folyó) – az 1868-as magyar-horvát kiegyezés után került magyar fennhatóság alá: száz éve még a „Magyar Korona Ékköveként” beszéltek az elkülönült részként (Corpus Separatum) Magyarországhoz tartozó kikötőről.Ez az a város, ahol Horthy Miklós, az Osztrák-Magyar Monarchia hadiflottájának utolsó parancsnoka tanult. Kádár János egykori pártfőtitkár és Vásárhelyi Miklós író, a Nagy Imre –kormány sajtófőnöke is itt született. 1918-ban az akkor több mint 50 ezres kikötővárosnak 6500 magyar lakosa volt. Fiume a világháborús összeomlás után a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Gabriele d’ Annunzio olasz fasiszta diktátor egyéves ámokfutása – a Quarnerói Olasz Régensállam bukása – után Olaszország részévé vált. 1943/44-ben a fiumei zsidóság megmentéséért vállvetve harcolt itt a város olasz rendőrfőnöke, dr. Giovanni Palatucci és Csíkszentmihályi Alfréd, az utolsó magyar konzul. Utóbbi hazatérési igazolványokkal segítette a bajbajutottakat, a 36 éves Palatucci kapitány pedig egy zsidó kereskedő fiát csak úgy menthette meg,hogy helyette halt meg Dachauban. Fiume 1945-től Rijeka néven Jugoszlávia, majd 1991-től Horvátország legfontosabb kikötővárosa.Nyár végén beszélgettünk Vojko Obersnel úrral, Rijeka polgármesterével.Az interjút végre magyar nyelven is közzétesszük.


Polgármester Úr! Hol helyezné el Rijekát Horvátországon belül?

Rijeka a lakosság száma alapján, Split, és természetesen Zágráb után a harmadik legnagyobb város Horvátországban. Költségvetés szempontjából viszont rögtön Zágráb után a második a sorban. Rijeka a legnagyobb kikötő Horvátországban, és folyamatban van egy nagyobb szabású,a Világbank által támogatott projekt, amely nagymértékben fogja fejleszteni a közlekedési forgalmat.Konkrétan a Rijeka Gateway projektről van szó ami többek között magában foglalja a kikötőben egy új terminál építését, amely során a tenger mélysége miatt lehetővé fogja tenni nagyobb hajók fogadását is. Az említett terminál előrelátható mélysége meghaladhatja akár a 18 métert is, így megfelelő lesz a legnagyobb konténerszállító hajók fogadására is a világ bármely irányából. Ez a mélység meghaladhatja majd az északi Adrián található konkurens kikötök mélységét.

 

Horvátország legnagyobb tengeri kikötője

Rijeka földrajzi elhelyezkedése miatt közlekedési csomóponttá vált, és ezért a közlekedés fejlesztése és az új terminál építése meghatározó lesz a város fejlődése szempontjából. Ezzel összhangban előkészületben van még egy  projekt, ami a vasútvonal felújítását és kiépítését célozza meg Rijekától Botovóig, a magyar határig.
Rijeka számos nemzetközi szövetség tagja, ami lehetővé teszi a város számára, hogy új tapasztalatokat szerezzen és a városfejlesztés szempontjából új projektekben vegyen részt. Például Rijeka tagja az Egészséges Városok Európai Hálózatának (European Network of Health Cities), Kikötők és Városok Nemzetközi Szövetségének. (International Association Cities and Ports), Európai Városok és Régiók Kulturális Szövetségének (Les Rencontres) (Association of European Cities and Regions for Culture), A közelmúltban aláírtam egy másik jelentős megállapodást is (Covenant of Mayors committed to local sustainable energy). Rijeka ezen kívül még számos nemzetközi szervezet tagja, és 20 testvérvárosi kapcsolatot tudhat magáénak.


Mit mondhatunk a város szellemiségéről?Mennyiben meghatározó a turizmus?

Rijeka nyitott, multikulturális város, melyben különböző nemzetiségek és különféle kulturális örökséget képviselő emberek laknak. Földrajzi elhelyezkedése miatt, több ország határán- amelyekhez századokon át a történelem során tartozott- Rijeka nyitott és toleráns város maradt, ahol érték a sokszínűség és a különbözőség.
Rijekában jelenleg 21 különböző nemzeti kisebbséghez tartozó ember él, és Rijeka Város, mint intézmény 9 Nemzeti Kisebbségek Tanácsával rendelkezik, beleértve a magyart is. Ugyanígy a városban 24 szövetség működik, melyet különböző kisebbségekhez tartozó emberek alkotnak.

Ami a turizmust illeti az említett nyitottság és multikulturális környezet mindenképp ütőkártya a rijekai turizmus szempontjából. Rijeka mintegy 10 éve változásba kezdett, amelyben a néhai tranzit város jellegét elhagyva, a városi turizmus központjává alakul át.

 

A rijekai Ivan Zajc Nemzeti Színház

 

A számok azt mutatják, hogy a turisták száma növekszik, amíg 2000-ben 64.000 eltöltött éjszakát jegyzett a város,a tavalyi évben ez a szám 135.000-re nőtt. Az első idei elszámolások szerint a 2013-as évben ez a szám tovább emelkedik. Felmérések szerint a Kvarneri térségben, a  2012 évben több mint 47.000 magyar turista nyaralt.

Rijeka-az egykori Fiume- ma milyen kapcsolatot ápol Magyarországgal?


A legutolsó 2011 évi népszámlálás szerint Rijekában 214 magyar kisebbséghez tartozó ember él, illetve 0,17 % a magyar kisebbség aránya. A magyar kisebbség két egyesületben tevékenykedik, melyek a Horvátországi Magyarok Demokratikus  Közössége és a Baross Kulturális Egyesület.
Az együttműködés a szomszédos Magyarországgal Rijeka számára természetes és logikus következmény, ami a közös történelmi múltunkon alapszik.
Rijeka és Csepel régóta együttműködnek, de ezt a kapcsolatot, 1997-ben egy testvérvárosi megállapodásban formalizálták, még jobban megerősítve ezt az együttműködést. Például Csepel rendszeresen részt vesz a Nemzetközi Rijekai Karneválon, és Csepel lakossága pedig a Karneváli Bál keretén belül
rendezett jótékonysági akciókon. Ugyan így Rijeka Város 2006-ban Csepelnek ajándékozott egy szobrot, amit a Május 3. Rijekai Hajógyár készített. Rijeka és Csepel együttműködésének eredménye még a "FELDERÍTŐ" fiatalok tradicionális találkozója, amit minden nyáron,  a Dunán rendeznek.  
A továbbiakban, szeptember elején megrendezésre kerül a középiskolások találkozója, a EU Town Twinning európai projekt keretében, melynek Csepel a házigazdája és melyen Csepel testvérvárosainak fiataljai, így a rijekai Természettudományi és grafikai iskola tanulói és tanárai is részt vesznek.

 

Rijekát az emléktáblák városának is nevezhetjük...

Igen.Rijekában több emléktábla is tanúskodik Horvátország és Magyarország közös történelmi múltjáról. Elmondható hogy a Rijekai Múzeum már tizenöt éve szisztematikusan együtt dolgozik, több magyar nemzeti intézménnyel. Például Rijeka Város legújabb történelmi kutatásához a késő tizennyolcadik a huszadik század elejéig terjedő időszakra vonatkozóan már évek óta kimeríthetetlen forrást jelent a Magyar Állami Levéltár és az Országos Széchényi Könyvtár. A nagy projektek, mint a rijekai kikötő (1999-2001) és az Adamic időszak 1780-1830 (2004-2005  között valósult meg) jelentősen hiányosak lennének a magyar források nélkül.
A múzeum együttműködött a Budapesti Történeti Múzeummal is, amely lehetővé tette a rijekai kereskedő, Ljudevit Adamic monográfiájának feldolgozását , akinek  a neve Rijeka város történelmében a  nagy változásokhoz köthető. A Budapesti Közlekedési Múzeumban,  vendégkiállításként szerepelt  Rijeka, a kikötőváros. Számos magyar kutató - múzeumok, levéltárak munkatársai és  könyvtárosok működtek együtt Rijeka Város projektjeivel. Ugyanígy a Merika kiállítás keretén belül, amely első ízben Rijekában került megrendezésre, majd New Yorkban, a Kaposvári Nemzeti Levéltár korábbi igazgatója írta meg a magyar emigráció szintézisét és a Magyar Kulturális Intézettel (Balassy Institute) együttműködve részt vettünk a New Yorki Kiállítás illetve a New York-i közép-Európa-nap szervezésében.

 

A fiumei magyar kormányzók székhelye. A Kormányzói Palotát Hauszmann Alajos tervezte

A város arculata ma is egyedülálló. Mit gondolnak ma a horvátok a kiegyezés utáni fejlődésről?

A magyar építészek nagymértékben meghatározták Rijeka modern építészetét. A több évtizedes nagy projektek az építőiparban, melyek alapjaiban változtatták meg a város jellegét, különösen  a kikötő építése, Hajnal Antal főmérnök nevéhez fűződik. A jelentősebb épületeket a kulturális örökség részeként tartunk számon, és mindent megteszünk, hogy megvédjük őket, számos budapesti építész terveihez köthetők. A magyar építészmérnökök munkái közötti a legjelentősebb alkotások: a Kormányzói Palota és az Igazságügyi Palota,amelyeket Hauszmann Alajos, a Magyar Szépművészeti Akadémia professzora tervezte.Rijeka legreprezentatívabb épületeiről van szó ,amelyek a historizmus és a szecesszió időszakában, a XIX. század végén és az első világháború között épültek.

A legjelentősebb horvát kikötőváros polgármesterének van-e politikusi hitvallása?

Nem nevezném hitvallásnak, de  mondhatom: ahogy a munkámban, úgy a magánéletemben is a legfontosabb az őszinteség, a kitartás, a sokszínűség tiszteletben tartása és a következetesség.

A rijekai magyar kisebbség tiszteletbeli tagjaként ismerem a városban élő magyarok régi álmát a "Magyar Házról". Polgármester úr tudná-e támogatni ezt a projektet is?

Amennyiben érdeklődés mutatkozik a rijekai és környékbeli magyar kisebbség részéről, hogy  a városunkban egy Magyar Házat hozzanak létre, úgy ebben Rijeka Város Önkormányzata örömmel nyújt segítséget. Hiszem, hogy közösen megtaláljuk a megoldást erre a kezdeményezésre is.

Polgármester Úr, mégiscsak van hitvallása! További sok sikert és jó egészséget kívánunk!

Rijeka/Fiume 2013.nyár végén

Inkei-Farkas Márton sk.
főszerkesztő