Croatian(HR)Hungarian (informal)

„Te híd is Vagy, folyó is Vagy, Rajtad mások átkelhetnek” – Agneš Vanilla

Zrínyi ma is harcol a horvát-magyar barátságért

 

2015.május 8-án Eszéken, a Szlavón Múzeumban nyílt meg a " A mi Világörökségünk és a Pillantások Magyarországra" című kiállítás, amelyet az Eszéki Magyar Főkonzulátus szervezett. A rendezvényen bemutatkozott a Zrínyi Magyar Kultúrkör is. Az új magyar egyesület névadója Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér, aki a két ország között a XXI-ik században is erős kapcsot jelent. A megnyitó beszédből megismerhetjük a nemes célokat és az együttműködési készséget a magyar -elsősorban a pécsi egyesületekkel. A rendezvény egyik házigazdája: Jukić Zita, a Zrínyi elnöke volt. De Blasio Antonio eszéki magyar főkonzul és Jankovics Róbert, a HMDK ügyvezető igazgatója is fontosnak tartotta a személyes megjelenést és a kiállást a horvát-magyar barátság mellett.

Az eszéki magyarság kulturális tevékenysége rendelkezik némi hagyománnyal, de talán megjegyezhetjük, hogy koránt sem a nemzet kultúra, irodalom és művészet értékrendi nagyságával arányos szinten. Elég csak itt körbenézni a kiállított plakátokon, hogy lássuk, mi mindent tudnánk bemutatni a horvát nyilvánosságnak, de saját magunknak is, és akkor még nem is említettük a horvátországi magyarság kultúráját, hagyományát, hagyatékát.

Az eszéki magyarok, a rétfalusi, helyileg és kulturális értelemben is jól körvonalazható és meghatározható magyar közösség kivételével, melynek hagyományőrző és egyáltalán nem könnyű népmővelő munkáját évtizedek óta a Népkör igazgatja sikerrel, tehát az eszéki magyarság tulajdonképpen szórványmagyarság, akik a város különböző részein, intézményeiben, a legkülönbözőbb szakmákban, egymásról szinte semmit sem tudva élik mindennapjaikat. Ezt az úgymond szórványmagyarságot szeretné a Zrínyi Kultúrkör megszólítani, nemzeti értékeire emlékeztetni, kérni, hogy a mindennapi munkán túl kapcsolódjon be ezeknek az értékeknek az ápolásába, közvetlen környezetében ismertesse, terjessze. Meggyőződésünk, hogy ez minkét nép, a horvát és magyar érdekeit és törekvéseit jól szolgálná.

Ennek tükrében nem is kérdéses, miért Zrínyi Miklós, a költő, egyesületünk névadója. A dalmát származású horvát főnemesi Zrínyi család, akik nevüket Zrin váráról kapták, elévülhetetlen érdemeket szereztek mind a horvát, mind a magyar nép és ország történetében, művészetében. A szigetvári hős dédnagyapa méltó unokája 1620. május 3-án született Csáktornyán. Öccsével, Zrínyi Péterrel (a Wesswlényi-féle felkelés későbbi áldozatával) korán árván maradt, neveltetését II. Ferdinánd által kinevezett gyámi tanács vezette. Grazban, Bécsben, Nagyszombaton tanult, nevelői közé tartozott Pázmány Péter, esztergomi érsek és bíboros is. Kiemelkedő műveltségű személyként a horvát és magyar nyelven túl tudott latinul, németül, olaszul és még törökül is. Birtokait Csaktornyáról irányította, jó kapcsolatokat ápolt a Batthyányiakkal, Draskovichokkal. 1647-ben horvát bán, a déli határvidek főparancsnoka. Ekkor születtek hadtudományi munkái. Több sikeres török elleni hadjáratot is vezetett. Irodalmi tevékenysége sem maradt alul katonai és politikai munkájának. 1651-ben megjelent az Adriai tengernek syrenaia, majd a Szigeti veszedelem, melyben dédapjának emel méltó emlékezetet. 44 évesen, tragikus, váratlan vadászbaleset érte Zrínyifalvána 1664. november 18-án.

Élete a két nemzet és két ország közötti kapcsolat mintaképe, szerény szándékkal ezen a nyomon szeretné a Zrínyi Kultúrkör is tevékenységét kifejteni. Egyúttal kapcsolatokat szeretnénk ápolni Eszék testvérvárosa, Pécs kultúregyesületeivel, művészeivel, kutatóival, kulturális és tudományos intézményeivel is.

Forrás: Zrínyi Magyar Kultúrkör, Eszék