Croatian(HR)Hungarian (informal)

„Te híd is Vagy, folyó is Vagy, Rajtad mások átkelhetnek” – Agneš Vanilla

Egy kisfiú álmai Nápolytól Visegrádig- Károly Róbert a hit hőse

Motto: „Szeressétek az igazságot,ti,akik ítélkeztek a föld fölött (II. Nápolyi-(Kis) Károly magyar király pecsétjéről)

Nápoly, az egykori Anjou-királyság székhelye

Caroberto 12 éves kora ellenére komolyan és méltóságteljesen állt a nápolyi gálya parancsnoki hídján.1300 augusztusát írták ekkor és a hajó kikötéshez készülődött a spalatoi ( ma:Split) kikötőben. A nápolyi Anjou herceg körül testőrségének kapitánya, gyóntatója és tanítója, valamint a pápa megbízottja állt. Nem kis feladatot bízott rájuk a nagymama, Magyarországi Mária Nápoly-Szicília királynéja- IV.Béla magyar király unokája. Carobertot a magyar trónra kell ültetni.

 

A spliti kikötő napjainkban

Caroberto kék bársonyruhában kapaszkodott a hajókorlátba és mindenre elszántan nézte a Split feletti hegyeket. Gyermeki kezei erőteljesek voltak, ajkai makacsul záródtak össze. Tökéletesen felfogta, hogy itt csak előre van menekülés.Az azúrkék tenger partján,Nápolyban született 1288-ban. Még homályosan emlékezett apjára, Anjou Martell Károly hercegre, címzetes magyar királyra, aki mindig védelmet biztosított számára. Atyja azonban 7 éves korában váratlanul meghalt. Ekkor a nagybácsi-Robert herceg törvénytelen módon rávette a nagyapát, II.(Sánta) Anjou Károly nápolyi királyt, hogy szegje meg a pápával kötött egyezséget és az elsőszülöttségi ág helyett, az oldalág utódlását támogassa. Caroberto emlékezett a  gonosz és nemcsak a testiekben fogyatékos nagypapára-aki később ki is tagadta őt-de még inkább a nagymamára, Mária királynőre akitől magyar szavakat tanult és megnyugtató dallamokat..

Mária királynő tisztában volt azzal, hogy unokája, Caroberto életveszélyben van Nápolyban -mint potenciális trónkövetelő - ezért megszervezte, hogy egykori országába visszajuttatja a fiút-  és a pápa és a magyar királyság előkelői pártfogásával trónra ülteti. A dalmát és horvát urak- a Frangepánok, Šubičok (a Zrínyiek ősei) és a Babonicsok is támogatták Caroberto trónigényét. A helyzet azonban egyáltalán nem volt egyszerű, mert a spliti kikötés idején még  III. András ült a magyar trónon, akinek származását és legitimitását viszont a Nápolyi-Anjou Ház tagadta.

Caroberto élete veszélyben forgott, utazásával politikailag légüres térbe került. Talán eszébe juthattak a Biblia szavai az apostoli levelekből „ Amelyek hátam mögött vannak elfelejtve, amelyek előttem vannak, neki dőlve, igyekszem… „ (Filippi 3-14)

Ekkor egy fentről jövő erő közbelépett: 1301.január 14-én meghalt III. András király és Caroberto előtt megnyílt az út a magyar trón elfoglalására. Többszöri koronázással, de végül 1308-tól hivatalosan is magyar király lett: Károly Róbert néven. 1328-ban a Szentszéken pert indított a nápolyi trón visszaszerzésére, azonban a diabolikus, minden hájjal megkent nápolyi jogászok meggyőzték a pápát, V.Kelement, hogy Károly Róbert trónigényét utasítsa el.. Arra hivatkoztak, hogy az Anjou sarj tapasztalatlan- vagyis alkalmatlan- az itáliai kormányzásra és a magyarok befolyásától is féltek..

 

Károly Róbert magyar király szobra Gyöngyösön és az uralkodó címere

Károly Róbert 34 évig uralkodott Magyarországon és Visegrádon adta vissza a lelkét Teremtőjének. Utolsó perceiben egy kép tárult elé: újra látta magát a spliti kikötőben, amint elhatározza, hogy a végsőkig ki fog tartani. Érdemes volt. Végső gondolataként felvillant fia, András arca, aki talán újra Nápoly királya lesz….

Inkei-Farkas Márton sk.

főszerkesztő

Felhasznált irodalom: Szende László: A Magyar Királyság és a Nápolyi Anjouk (Rubikon Történelmi Magazin 2014/12.szám)

Visegrád az Anjou-királyok alatt Magyarország fővárosa volt


Prológus:

Károly Róbert 1333-ben pápai dokumentumban egyezett meg a Nápolyi Uralkodóházzal. E szerint fia, András a törvényes kor elértével házasságot köt Nápolyi Johanna hercegnővel és így kerül az itáliai királyság trónjára. Bár a házasság végül is létrejött, András herceget 1345.szeptember 19-én Aversában meggyilkolták. E bűntény adott jogalapot I.(Nagy) Lajos királynak, András öccsének arra, hogy két ízben is hadjáratot vezessen Nápolyba. Első alkalommal bosszúból rokonát, a gyilkosságban egyébként ártatlan Durazzoi Károly herceget is kivégeztette, de végül a hadjáratok nem hozták meg a kellő eredményt. Nagy Lajos másik nápolyi rokonát, Durazzoi (II.) Károlyt ugyanakkor pártfogásába vette, aki a magyar király megbízásából kivégeztette Nápolyi Johanna királynőt,mert a feltételezések szerint parancsot adott András herceg életének a kioltására. Ugyanez a Károly, immár II.(Kis) Károly néven 1385.december 31-én a magyar trónra is lépett. Őt viszont 1386.február 7-én Erzsébet anyakirálynő parancsára gyilkolta meg Forgách Balázs királyi pohárnokmester. A szerencsétlen király még élt, amíg Visegrádra szállították. Február 24-én halt meg. Az utolsó nápolyi trónkövetelő, Kis Károly fia, Nápolyi László volt, akinek a magyar trónhoz való jogát IX.Bonifác pápa 1389.november 18-án ismerte el. László végül is nem tudott Luxemburgi Zsigmond királlyal megküzdeni a hatalomért és alul maradt. 1414-ben hunyt el. Márványból készült síremlékét ma Nápolyban, a San Giovanni a Carbonara templomban találhatjuk.