Croatian(HR)Hungarian (informal)

„Te híd is Vagy, folyó is Vagy, Rajtad mások átkelhetnek” – Agneš Vanilla

Hajnóczy Vukováron - a magyar jakobinus mozgalom egyik vezéralakja Szerém vármegye alispánja volt

 

Magyarországon közterületek és intézmények őrzik a nevét Hajnóczy Józsefnek (1750-1795) aki a felvilágosodás korának jelentős jogásza és filozófusa volt. A magyar jakobinus mozgalom egyik vezéralakjaként, mártírjaként emlékszünk rá, mint aki küzdött a szabadságjogok kiteljesedéséért.Hivatalnoki pályájának jelentős állomása volt Vukovár, ahol Szerém megye alispáni tisztségét töltötte be.

Hajnóczy József, Szerém vármegye alispánja (1786-1790)

Hajnóczy József 1750-ben született evangélikus családban. Apja lelkész volt, aki nagy gondot fordított fia taníttatására. A fiatal Hajnóczy  Sopronban és Pozsonyban folytatta tanulmányait. A koronázó városban szerzett jogász végzettséget 1771-ben. Ügyvédi pályára lépett 1773-ban, mivel protestáns és polgári származása miatt a politikai pályán nem kaphatott állást.

1779-ben Gróf Széchenyi Ferenc szolgálatába lépett.1783-ban a grófot a horvát bán helyettesévé nevezték ki, így Hajnóczy József követte munkaadóját Zágrábba. Itt a kortársak közül először dokumentálta a Sabor határozatait. 1785-ben a császár gróf Széchenyi Ferencet pécsi királyi biztosnak nevezte ki, amely azt jelentette, hogy Baranya, Somogy, Verőce és Szerém megyék is a felügyelete alá tartoztak. Hajnóczy ekkor a királyi biztos titkáraként szerzett közigazgatási tapasztalatokat.

Hajnóczy József életének egyik legjelentősebb eseménye 1786.február 20-án történt, amikor is a császár királyi tanácsosnak és évi 1080 Ft fizetéssel Szerém vármegyei alispánnak nevezte ki. Bécsben megnősült és Vukováron telepedett le. Magánélete nem volt sikeres (felesége korán meghalt) így minden idejét a közfunkcióinak az ellátására fordította. Mintegy 4 éves alispáni működése alatt mindig azt nézte, hogyan segíthet a megyéjén. Javasolta a császárnál a vízszabályozás megoldását, az erdőpusztítás megakadályozását valamint a kereskedelmi útvonalak biztosítását.

1790-ben új közigazgatási törvény lépett hatályba, így Hajnóczy- mivel nem volt nemesi származású- leköszönt az alispáni tisztségéről. Ekkor a magyar rendek kérelmezték nemesi rangra emelését, mivel minden jelentős közszereplő elismerte munkáját.

1791-től felhagyott az ügyvédi tevékenységgel is, így a jogászi munkásságát kizárólag elméleti kérdések vizsgálatára korlátozta. A magyar jakobinus mozgalomban betöltött vezető szerepe miatt végezték ki 1795-ben, a Budai vár alatti Vérmezőn.

Hajnóczy Józsefre méltán büszke a történelmi emlékezet Magyarországon. Munkássága, tiszta elvei a horvátországi magyarok körében is ikonikus személyiséggé emelhetik.

 

Vukovár: Hajnóczy városa a Duna partján