Croatian(HR)Hungarian (informal)

„Te híd is Vagy, folyó is Vagy, Rajtad mások átkelhetnek” – Agneš Vanilla

Beszélni kell egymás nyelvét-Interjú Inkei-Farkas Mártonnal, a Horvát-Magyar Európai Panoráma főszerkesztőjével

A Horvát-Magyar Európai Panoráma dr.Keller Krisztina(PHD) egyetemi docens ,(Pannon Tudományegyetem Nagykanizsai Intézete) kérésére nyilatkozott a magyar-horvát önkormányzati kapcsolatokról:

 

K.K.: Főszerkesztő úr, Ön szerint milyen tényezők befolyásolják a horvát-magyar testvértelepülési kapcsolatok sikerességét?

I.-F. M.: Számos tényező járul hozzá a kapcsolat sikeréhez. Az egyik legfontosabb, hogy egy - egy komoly hagyományokon alapuló  kapcsolatról beszéljünk, ide tartozik például Pécs vagy Mohács horvátországi partnersége. Nagyon fontos a városvezetés nyitottsága és elkötelezettsége, a magukénak kell érezniük ezt a partnerséget, nem pedig örökölt tehernek.Fontos, hogy közös nyelvet beszéljenek, s nem csak átvitt értelemben, azaz le kell küzdeni a nyelvi akadályokat egy tolmács segítségével. Úgy vélem, hogy nélkülözhetetlenek a közvetlen kapcsolatot jelentő sportesemények, illetve kulturális rendezvények is, hiszen ezekkel lehet a leginkább bevonni a lakosságot a kapcsolat építésébe.
K.K.: Melyek azok a területek, amelyeken a horvát-magyar testvértelepülési kapcsolatok sikeresnek mondhatók és melyeket kellene mindenképpen fejleszteni, mert jelenleg problémásnak tekinthetők?
I.-F. M.: A válaszomat messzebbről kezdeném, mégpedig azzal, hogy mely történelmi időszakokban alakultak ki a horvát-magyar testvértelepülési kapcsolatok. Az első városok (pl. Pécs és Mohács) még a szocializmus idején kötöttek horvát partnereikkel testvértelepülési egyezményeket. A második nagy „hullámot” a horvát függetlenségi háború időszaka jelentette, amikor a magyar településeken befogadták a horvát menekülteket, s így alakultak ki előbb személyes, majd a horvátok visszatérése után települési kapcsolatok. A harmadik nagy motiváló erő az elmúlt időszakban gyakran kiírt pályázatokon való részvétel volt.A települések felismerték az ebben rejlő lehetőségeket, s a közös pályázatok írása és menedzselése még jobban összehozta őket. Emiatt azt mondhatom, hogy a pályázati tevékenység mindenképpen sikeresnek tekintendő, főként a horvát-magyar határtérségben. A for-profit gazdasági együttműködést ezzel szemben nem tartom elégségesnek.A turisztikában szintén vannak kiaknázatlan lehetőségek. Fontos lenne, hogy a kölcsönösség elve mentén megismerjük egymás értékeit. Nagyszerű ötletnek tartom a Magyarország Zágrábi Nagykövetségének védnöksége alatt álló, évekkel ezelőtti  „Víz, ami összeköt”programot, amelynek az a küldetése, hogy a Horvátországba nyaralni induló magyarok, hacsak egyetlen napra is, de legyenek Magyarország nagykövetei.Szükség lenne továbbá a közlekedés javítására, több drávai híd építésére, valamint a kompközlekedés intenzívebb kiépítésére. Az utolsó nagy akadályt a nyelvi tényező jelenti,kevesen beszélik egymás nyelvét.
K.K.: Az Ön véleménye szerint hogyan lehetne növelni a lakosság „lelkesedését” a horvát testvértelepülés iránt?
I.-F. M.: Úgy gondolom, hogy az első lépést mindig a politikának kell megtennie. Erre volt kiváló példa az úgynevezett Harkányi folyamat a 2000-es évek elején, amelynek keretében a Dél-dunántúli magyar és az északi horvát megyék vezetői találkoztak, s arról beszéltek, hogyan lehetne a kapcsolatokat (ebben az irányban is) erősíteni.
K.K.: Az Ön véleménye szerint milyen pozíciójú munkatársnak kellene foglalkoznia egy önkormányzatnál a testvértelepülési kapcsolatokkal? Vagy más is felvállalhatja ezt a feladatot?
I.-F. M.: Úgy vélem, hogy egyrészt az önkormányzati testületben van szükség valakire,aki ezzel a témakörrel hangsúlyosan foglalkozik, ő lehet például egy nemzetközi ügyekkel foglalkozó tanácsnok. Tehát nem a polgármester feladata, hogy a napi szintű ügyeket intézze,ám ha meghívják a testvértelepülésre, akkor el kell mennie, a kapcsolatokat neki is intenzíven ápolnia kell. Másrészt a polgármesteri hivatalban is szükség van egy ezzel a területtel foglalkozó munkatársra, jó példának tartom Szentendrét, ahol egy nemzetközi referens ápolja a testvértelepülési kapcsolatokat. Természetesen a horvát kisebbségi önkormányzatoknak is nagy szerep jut ebben a tekintetben, az Országos Horvát Kisebbségi Önkormányzatnak az alelnöke, Csúcs Tibor például nagyon sokat tett azért, hogy egyes települések egymásra találjanak.
K.K.: Főszerkesztő úr, Ön 2013 augusztusa óta a Horvát-Magyar Testvérvárosok I.Találkozójának megszervezésén dolgozik. Hogyan áll a rendezvény előkészítése?
I.-F. M.: A találkozót 2014 tavaszán szerettük volna megtartani Rijekában, a számos támogató (Vojko Obersnel, Rijeka polgármestere, a HMDK Rijekai Szervezete és a Baross Magyar Kultúrkör) ellenére azonban nem sikerült megvalósítani a tervünket. Ennek alapjában véve két fő oka van: az egyik, hogy Magyarországon idén minden a választásokról szól, a másik anyagi természetű: a magyar kormány támogatta ugyan az ötletet, Dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes el is fogadta a felkérést a rendezvény fővédnöki tisztségére, ám anyagilag nem járultak volna hozzá a találkozóhoz.
K.K.: Mit gondol, mire valósulhat meg a Horvát-Magyar Testvérvárosok I. Találkozója?
I.-F. M.: Ha az anyagi hátteret is meg tudjuk teremteni, akkor legkorábban 2015 tavaszán tudjuk megrendezni a találkozót. Egy hosszú hétvégében gondolkozunk, a költségvetést 10-15 millió forintra tervezzük, ez pedig alapos előkészítést igényel.
K.K.: Hány települést szeretnének meghívni a Horvát-Magyar Testvérvárosok I.Találkozójára?
I.-F. M.: Egy 200 fős konferenciáról egyeztettünk tavaly augusztusban Vojko Obersnel úrral,Rijeka polgármesterével. A helyszín az egykori Fiumei Kormányzói Palota lenne (Palazzo diGoverno), amely amellett, hogy szimbolikus jelentőségű, képes befogadni közel 200 személyt.A lebonyolító cég vezetőjével egyébként július végén fogok újra tárgyalni erről. A cégvezető szerint a gazdaságosság érdekében meg kell hívni az összes magyar és horvát várost (magyar részről kb. 310, horvát részről kb. a fele 150). Természetesen a testvérvárosi kapcsolatban lévő kb. 50 magyar és 50 horvát, összesen 100 város elsőbbséget élvez, a többiek a jelentkezés sorrendjében kerülnek regisztrációra. A testvér önkormányzati kapcsolatokat tekintve most csak a városoknak szeretnénk rendezvényt szervezni, a megyék és községek egy későbbi időpontban jöhetnek számításba, például egy sikeres EU-s pályázat eredményeként.
K.K.: Kik képviselnék az egyes településeket?
I.-F. M.: A konferenciára polgármestereket, illetve alpolgármestereket várunk, esetleg nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó önkormányzati képviselőket (tanácsnok), a polgármesteri hivatalok nemzetközi referenseit. Egy városból két főnél nem lehet több személyt fogadni, sőt inkább egy főre lesz pénzügyi fedezet.
K.K.: Mekkora költséget jelent majd az önkormányzatoknak a rendezvényen való részvétel?
I.-F. M.: Mivel a célunk az első sikeres rendezvény lebonyolítása, ezért a résztvevő városokat nem szeretnénk túlterhelni. Figyelembe kell venni a jelentős útiköltségeket is, amelyek elsősorban a magyar önkormányzatokat terhelnék, gondoljunk például a Hajduböszörmény-Rijeka jelentős távolságra. A részvételi díj nagymértékben függ ugyanakkor a szponzori szerződéseinktől, amelyek ha megfelelő fedezetet biztosítanak, akkor a részvételi díj 30 és 40 ezer forint között (ennek megfelelő kúna) lesz, amely azonban nem biztos, hogy tartalmazza majd az összes szabadidős programon való részvétel díját, például a hajókirándulást vagy a városnézést Fiumében.
K.K.: Milyen célja lesz majd a találkozónak?
I.-F. M.: Mindenképpen szeretnénk túllépni a protokolláris kereteken és valódi tartalommal megtölteni a rendezvényt. Egyrészt gazdasági témákkal foglalkoznánk a szakmai konferencián, különösen fontosnak tartjuk az idegenforgalom, a munkahelyteremtés és a befektetések témakörét. Másrészt napirendre kerülhetnek az integrált városfejlesztéssel kapcsolatos kérdések is, ebben biztosan tudnánk segíteni az EU-hoz tavaly csatlakozott horvát partnereinknek. Természetesen az is a célunk, hogy új testvértelepülési kapcsolatok szerveződjenek. Esztergom polgármestere például szívesen látna egy horvát királyi várost partnerként, ez a rendezvény kitűnő lehetőség lenne a testvértelepülési megállapodás aláírására is.