Croatian(HR)Hungarian (informal)

„Te híd is Vagy, folyó is Vagy, Rajtad mások átkelhetnek” – Agneš Vanilla

Hol vagy Orlando? Dubrovnik, a Világörökség része

 

Az egykori Raguza (ma Dubrovnik) 1358-ban, a Zárai békével került a Magyar Királyság fennhatósága alá. Nagy Lajos királyunk győzelmet aratott a Velencei Köztársaság felett, és  ennek következményeként a Serenissimának le kellett mondania a legjelentősebb dalmát városokról, így Raguzáról is.A városi libertast már évszázadokkal előbb  gyakorolták, amelynek szimbóluma  a Dubrovnikban ma is látható Orlando-szobor.

Orlando vagy más néven Roland híres frank lovag volt, aki megvédte a törököktől Raguzát. A jobbjában tartott kard a pallosjogot (ius gladii) szimbolizálja, amely a városvezetés egyik privilégiuma volt.

 

A híres Orlando

Raguza állami berendezkedése a velencei mintát követte. Nagytanács, Kistanács és Szenátus működött. A városállam „ kormányfője „ a Princeps, vagy más néven Rector volt, akit 1 hónapra választottak! Igazából még meg sem melegedhetett székében, amikor máris távoznia kellett hivatalából. Ezzel az egy hónapos terminussal akarta a ragusai nemesség elejét venni az egyeduralom kialakulásának.
A firenzei Michelozzo Michelozzi által tervezett  palotába ( ma Knežer Dvor) szegény Rector családja nélkül költözött be, és munkája során sem igen gondolhatott az otthon melegére. Ha ezt mégis megtette, szembesülnie kellett a Rektori Palota feliratával: „Ne törődj személyes gondjaiddal, csak a közügyekkel foglalkozz”! Lehet, hogy a raguzai modell a ma is használható lenne?

Dubrovnik-Stari Grad


Annyi bizonyos, hogy évszázadokig működőképes volt a Respublica Ragusiana, A XV-XVI. században Raguzának 40 ezer lakosa volt, amely egyedülálló volt a korabeli Európában. A városállam közel 600 hajóval rendelkezett, amelyek Indiába és Amerikába is eljutottak.  A velencei és a török hatalom között, 168 évig formálisan a Magyar Királyság részeként,  velencei diplomáciával lavírozó városállam hanyatlása a XVI. század végén következett be.
Egy hatalmas földrengés szinte az egész várost elpusztította. Az újjáépítés után Raguza már kopott fényéből, de ha csak a mai Dubrovnik erődjeire, palotáira, műemlékeire gondolunk, milyen gazdagság lehetett valaha ebben a káprázatos városban?
Napóleon egy tollvonással- Velence után a Raguzai Köztársaságot is megszüntette. Az által kreált, rövid életű Illír Királyságba integrálta a várost. Az egykori patinás és előkelő állam végleg elvesztette politikai jelentőségét. Ami maradt, az a mélykék tenger, a 40 fokban szikrázó városfalak, a reneszánsz paloták és kutak látványa és a raguzai szabadság eszménye.

Magyarország és Dubrovnik hivatalos kapcsolata napjainkban a nemrég megnyílt tiszteletbeli magyar konzulátus.Idén tavasszal a Zágrábi Balassi Intézet kulturális napokat is szervezett a városban.

Dél-Dunántúlnak, Pécs városának is régi baráti kapcsolata van az egykori Raguzával, a legdélebbi horvát nagyvárossal.

IFM