Croatian(HR)Hungarian (informal)

„Te híd is Vagy, folyó is Vagy, Rajtad mások átkelhetnek” – Agneš Vanilla

Nem adjuk fel, tovább visszük a fiumei álmot!- beszélgetés Viola Évával, a horvátországi magyarok rijekai elnökével

 

 

Viola Éva elnök asszony

Fiume – horvát nevén Rijeka – az 1868-as magyar-horvát kiegyezés után került magyar fennhatóság alá: száz éve még a „Magyar Korona Ékköveként” beszéltek az elkülönült részként (Corpus Separatum) Magyarországhoz tartozó kikötőről.

Ez az a város, ahol Horthy Miklós, az Osztrák-Magyar Monarchia hadiflottájának utolsó parancsnoka tanult, Kádár János egykori pártfőtitkár és Vásárhelyi Miklós író, a Nagy Imre –kormány sajtófőnöke is  itt született. 1918-ban a több mint 50 ezres kikötővárosnak 6500 magyar lakosa volt. Fiume a világháborús összeomlás után a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Gabriele d’ Annunzio olasz fasiszta diktátor egyéves ámokfutása – a Quarnerói Olasz Régensállam bukása – után Olaszország részévé vált. 1943/44-ben a fiumei zsidóság megmentéséért vállvetve harcolt itt a város olasz rendőrfőnöke, dr. Giovanni Palatucci és Csíkszentmihályi Alfréd, az utolsó magyar konzul. Utóbbi hazatérési igazolványokkal segítette a bajbajutottakat, a 36 éves Palatucci kapitány pedig egy zsidó kereskedő fiát csak úgy menthette meg,hogy helyette halt meg Dachauban. Fiume 1945-től Rijeka néven Jugoszlávia, majd 1991-től Horvátország legfontosabb kikötővárosa.

Fiume egykor a magyar történelemben nagyon fontos szerepet töltött be. A belvárost járva és a kikötőben sétálva lépten-nyomon magyar emlékekbe ütközünk. Milyen érzés magyarnak lenni ma 2012-ben Rijekában- Fiumében?

Ha a város magyar emlékeivel találkozom büszkeség önt el. Néha, ha időm megengedi az emlékek között sétálva képzeletben visszagondolok arra, milyen is lehetett itt az élet a Monarchia alatt. Mi, fiumei magyarok mindenütt igyekszünk magyarul beszélni, már azért is, hogy a magyar beszéd hallatszon az utcán és a kávéházakban. Nagyon büszkék vagyunk a magyar múltunkra. Sokszor említjük: Fiumét a magyarok építették ki.

Mikor alakult a rijekai magyarok szervezete? Vannak-e olyan személyek, akiknek az ősei még 1944, illetve 1918 előtt érkeztek a városba?

A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) Rijekai Szervezete 1994- ben alakult meg. Apró Mátyás magyar jogász és fia voltak a kezdeményezők, alapítók. Már mindketten elhunytak, de mi tovább folytattuk a munkát. Tagságunk leginkább időskorú, így nap, mint nap kevesebben vagyunk. Jelenleg 445 személy vallja magát magyarnak. Van néhány család ahol az „ős” magyarok leszármazottjai még máig is velünk vannak, igy pl. a Magyar, Mészáros, Kalabics, Kuszka, vezetéknév említhető. Igazán kevesen maradtak.

Elnök Asszony kérem, beszéljen a magyar egyesület állandó éves programjairól és tevékenységéről!

Minden év elején nagyon gazdag munkatervet készítünk. Így már tradicionálisan tartjuk meg a Kisebbségek Festészeti Alkotótáborát, és a Költészeti Fesztivált, amely az idén már hatodszor kerül megrendezésre. Ezek már felismerhető események a városunkban. Van ének, tánc, fotó, rajz, sakk és  irodalmi csoportunk is. Kiállitásokat rendezünk, irodalmi esteket, a magyar nemzeti ünnepeket rendszeresen megtartjuk. A városi Etno- szemlén is mindig részt veszünk. Összegyűjtöttük és lefordítottuk horvát nyelvre az ismertebb magyar sütemények receptjeit és egy szép könyvben mutattuk be a horvátoknak.  Ez rendkívüli esemény volt a városban. A Korzó Cukrászdában egy hétig magyar süteményeket lehetett vásárolni. Ezzel felhívtuk magunkra a figyelmet. Az idén a Magyar Népmeséket fordítjuk le horvát nyelvre és szeretnénk kiadni. Magyar tanfolyamot szervezünk évente felnőttek számára. Átlagosan 18-20 személy szokott jelentkezni. Szombatonként magyar nyelven vezetünk játszóházat az óvodás gyermekeknek. 10-12 gyermek rendszeresen bejár és tanulja a magyar nyelvet. Sok üzletembernek is segítünk beindítani a vállalkozását, ha hozzánk fordulnak.

A rijekai magyar kisebbségnek milyen kapcsolatai vannak az anyaországban? Hogyan lehet ezekből profitálni?

Az utóbbi időben egyre jobb a kapcsolatunk az anyaországunkkal. Jó néhány várossal – pl. Csepellel vagy Dunaújvárossal – szorosan együttműködünk. Figyeljük a pályázatokat, és rendszeresen pályázunk. A befolyt összegekből tudjuk a programjainkat lebonyolítani.

A közelmúltban mintha megnőtt volna az érdeklődés Rijeka illetve az egykori magyar-olasz Fiume iránt, ezt bizonyítja az a rendezvény is, amelyet tavaly december elején tartottak  a városban és amelyen a magyar kormány képviselői is részt vettek. Elnök asszony szerint mi ennek az oka?

Magyarországot kedvelik a horvátok, így nyitottak a közös múltunk felidézésére. Nemrégen a városi múzeumban kiállítást szerveztek „Fiume magyar emlékezete” címmel. Régi tárgyak, fegyverek és képek kerültek bemutatásra, amelyet a magyarok őriztek meg. Nagy volt az érdeklődés: a kiállítást dr. Navracsics Tibor miniszterelnök -helyettes nyitotta meg. Dr. Iván Gábor zágrábi nagykövet is jelen volt. A delegációt fogadtuk az egyesület helyiségeiben.

Elnök asszony munkája mellett költészettel is foglalkozik. Hogy lehet e kettőt összeegyeztetni?

2002-től, immár 10 éve dolgozom az itteni magyarság képviselőjeként. Öt éven keresztül, mint az egyesület titkára, 2007-től, mint a rijekai HMDK elnöke és a magyarok megyei képviselője. Párhuzamosan a városi önkormányzatban is sok munkát végzek. Nem panaszkodom, van segítség, de még többre volna szükség, és sok bátorságra, hogy végig tudjunk vinni az egyes projekteket. Nagyon szép eredményeket értünk el, nem szabad abbahagyni.
A mindennapi munkám és elfoglaltságom mellett találok időt a költészetre is. Most dolgozom a hatodik verseskötetemen, melyben csak az Adriával, Fiumével foglalkozom. A költészeten keresztül szeretném Fiumét Magyarországhoz közelebb vinni: bemutatni a mindennapi ihletes találkozást az Adria szépségével, és kifejezni azt, hogy magyar szívvel milyen a jó, vagy a gyötrelmes élet „élményé alakulása.” Néhány monodrámát és gyermek
színjátékot is írtam, valamint Szabó Lőrincz és Gazdag Erzsi verseit fordítottam horvátra. Költői pályámon számos díjban részesültem. A Horvát Írószövetség Rijekai Csoportjában dolgozom és remélem, hogy hamarosan az országos szervezetben is részt vehetek.  A Rijekai Bölcsészeti Egyetem kiadásában jelent meg egy könyv az elmúlt 40 év legjelentősebb íróiról és költőiről. Számomra nagy elismerés, hogy én is szerepelhetek benne.

A közelmúltban a Magyar Országgyűlésben kérdést tettek fel a külügyminiszternek a Rijekai- Fiumei Magyar Konzulátus felállításáról, mivel a tiszteletbeli konzulátust mára meghaladta az idő. Mi erről Elnök Asszony véleménye?

Nagyon sajnálom, hogy nem vették komolyan a kérésünket, de talán mégis újra megfontolják a konzulátus visszaállítását, ha ezt elsősorban a gazdasági feltételek lehetővé teszik. Fiumének szüksége van a hivatásos magyar konzulátusra – leginkább a nyári hónapokban.

A közelmúltban a Pécsi Egyetem Balkán Központjában Fiume Kutatócsoport alakult dr. Pap Norbert egyetemi docens, igazgató vezetésével. Elnök asszony szerint a tudományos kutatások segítenek-e a figyelmet még jobban Rijekára - az egykori Fiumére irányítani?

Igen, ez biztosan nagyon jó mindkét országnak. A tudományos kutatás még több fényt fog vetni Fiumére és nagyon hasznos lehet. Az ifjú generációk  Magyarországról  jobban megismerik a múltjukat.

Mi a véleménye a Horvát- Magyar Európai Panorámáról?

Híd a két ország között. Fantasztikus ötlet! Rendkívüli támogatást érdemel. Remélem, hogy sokan megtalálják érdeküket és támogatni fogják - e  „híd” építését Magyarország és Horvátország között.

Melyek a rijekai magyar kisebbség legfontosabb tervei? Különösen a Magyar Ház programra gondolunk.

Igen, mi már többször említettük, kezdeményeztük a beszélgetést a Magyar Ház megalapításáról Rijekában- Fiumében. Ez különösen Magyarországnak jelenthetne sokat. Fontos lenne egy Magyar Ház, ahol működne magyar étterem, cukrászda, turisztikai iroda, üzletemberek irodája és természetesen ez az intézmény lenne a maréknyi magyar székhelye is.  Valakinek fel kellene karolnia az ügyet. Sajnos mi csak beszélhetünk erről. De nem adjuk fel, tovább visszük a fiumei álmot, amely már 1927-ben megszületett.

Köszönjük a beszélgetést. Nagyon sok sikert kívánunk a fiumei magyaroknak!

Inkei-Farkas Márton
főszerkesztő

www.hmep.eu-www.dzmh-rijeka.hr